Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


9.fejezet - ...fejezetig

                                                                                        9.fejezet

 

-        -  Jajj, Liam! – sír Laura.

-         - Mi az? Mi történt?

-         - Láttam Harryt, de… De találkozott egy másik lánnyal.

-         - Tényleg?! Ezt nekem nem is mondta. – csodálkozik Liam. Egyszer csak megcsörren Laura telefonja.

-         - Harry az.

-         - Felveszed?

-         - Nem hiszem. – mondja szomorúan. Utána Liam telefonja csörög.

-         - Szintén Harry.

-         - Vedd fel.

-         - Szia tesó! Mi az?

-         - Szia! Semmi. Laurát nem láttad? Úgy volt, hogy találkozunk a parkban, de nem jött el.

-          -Háát..Éppenséggel láttam.

-         - Tényleg és hol?

-         - Itt van nálunk.

-         - Mi?! Kérlek add át neki a telót.

-         - Szia Harry! – köszön Laura már megnyugodva.

-          -Szia! Miért nem jöttél el?

-         - Tudod nem akartam zavarni.

-         - Mi?! Miről beszélsz? – csodálkozik Harry.

-         - Hát, arról, hogy láttam mikor azzal a másik lánnyal találkoztál!

-        -  Jajj, most biztos félreértettél valamit. Ő Cara volt. Nyugi csak egy barát. Semmi több.

-          -Biztos?

-         - Igen 1000%.

-         - Oké. Akkor nagyon sajnálom. Én nem tudtam.

-         - Semmi baj. De ugye attól még eljössz?

-        -  Igen, már indulok is! – letette Laura a telefont és gyorsan elhadarta Liamnek, hogy félreértette a dolgot.

-        -  Köszi Liam, hogy rád mindig számíthatok! – és ahogy ezt kimondta már el is tűnt. Csak rohant  a parkba, hogy minél hamarabb odaérjen Harryhez. Mikor odaért Laura Harry nyakába ugrott.

-         - Szia! Én tényleg nagyon sajnálom. Nem tudom mi ütött belém. Ugye nem haragszol?

-         -Nem dehogy. – mondta és megcsókolta Lalát.

-        -  És merre megyünk? Mit terveztél? Úristen!

-        - Mi az? – tétlenkedik Harry.

-        - Az ajándék! Liamnél maradt.

-         - Milyen ajándék?

-        - Semmi, semmi. Mindjárt jövök! – és Laura már szaladt is visszafelé, mikor hirtelen meglátta Liamet az  ajándékkal a kezében.

-         - Húú, köszi! Élet mentő vagy!

-        -  Igazán nincs mit. Úgyis Daniellel találkozok szóval.. – mosolyog Liam.

-       - Na jó, rohanok vissza. Még egyszer köszi!

-         - Itt is vagyok! – kiabál Harrynek. – Boldog szülinapot! – mosolyog Laura.

-         - Jajj, édes! Nem kellett volna. Nekem annyi elég, ha rám mosolyogsz és tudom, hogy szeretsz.

-         - Nem nagy ajándék, de remélem tetszik.  – mosolyog tovább Lala. Harry szép lassan kinyitja az ajándékot, és látja, hogy egy kulcstartó van benne. De a zacskóban van még egy doboz is! Azt is kibontotta és megnézte.

-         - Hűha!

-         - Mi az? – nevet fel Laura.

-         - Egy kocsi kulcs? Laura ezt tényleg nem kellett volna. 

-         - Mi? De hát azt… Lala ki se tudta mondani, mert Hazza megcsókolta.

-        -  Köszönöm!

-         - Figyelj Harry, az az igazság, hogy…

-         - Hogy Laura nagyon izgult, hogy mit fogsz hozzászólni. – fejezi be a mondatot Liam és rákacsint Laurára.

-         - Hé, sziasztok! – köszön Harry.

-         - Öhm… Liam! Beszélhetnénk egy kicsit?

-         - Persze! Mondd!

-         - Négyszemközt! – vágja rá Laura és magával húzza a fiút.

-         - Mi volt ez? Miért tettél oda egy kocsi kulcsot?

-         - Azért, mert Harry mindig is szeretett volna egy kocsit.

-         - De hát már van neki…

-        -  Tudom, de ilyen fajtát. És gondoltam, hogy a szerelmétől még jobb lenne, ha…

-         - Várj! Ne folytasd! Értem én.. Figyelj, köszi ezt a kocsis izét, de el kéne mondani neki, hogy a kocsit te vetted és nem én.

-         - Háát….. Nem is tudom.

-        - Liam! – ordít hangosan Laura. Erre persze Harry és Danielle is felfigyel.

-         - Laura! Valami baj van? – kérdezi Hazza.

-        -  Nem! Nincs semmi! Beszélgessetek csak! Nekem még van egy kis elintézni valóm ezzel az idiótával! – mondja mérgesen Laura.

-         - Okééé…. – csodálkozik Danielle és Harry.

-         - Na, figyelj! Kérlek mondjuk el neki. Én nem akarok olyan kapcsolatot ami hazugságon alapul…

-         - De hát nem alapul hazugságon. – tétlenkedik Liam.

-         - Tudom. Csak így jobban hangzott. – vonja meg a vállát Laura.

-         - Jó. Mondjuk el neki. – egyezik bele végül Liam. Visszasétáltak Harryékhez.

-         - Figyelj Harry. A kocsit azt nem én vettem neked. – vallja be Laura.

-         - Tényleg?

-          -Igen. Az az igazság, hogy Liam vette és mikor nálatok hagytam becsempészte a szatyorba.

-        -  Nem baj. Nekem bármi megfelel. Mindegy, hogy te veszel egy kocsit, hanem hogy veled lehetek. Nekem ez az igazán fontos. – ezen a mondaton Danielle és Laura is bekönnyezett. Laurát nagyon meghatotta. Harry azonnal megölelte, és megcsókolta.

-         - Hát, boldog születésnapot tesó! – töri meg a csendet Liam.

-         - Köszi, haver. És a kocsit is.

-         - Nagyon szívesen. Az öcsémnek bármit. – röhög egyet Liam.

-         - Boldog szülinapot! – szólal meg végül Danielle is.

-        -  Köszönöm!

-         - Hééj! Velem jönnétek? – kérdezi Louis.

-          -Szia Louis! – köszön neki mindenki.

-        -  Na, gyertek már! – kacag közben magában.

-         - Okés! De hova megyünk!

-         - Itt csak én kérdezek! Hahaha! – röhög tovább. Beültek egy autóbuszba. Fél óra múlva egy réthez érkeztek.

-          -Megjöttünk! – kiált fel Lou.

-        -  De mégis mit csinálunk itt? – kérdezi Liam.

-         - BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!! – kiált fel hirtelen egy csomó ember. Harry ismerősei, barátai, rokonai voltak.

-         - WÁÁÁÁÁÁÁÁH!!!! – kiált Hazza egyet. – Köszönöm! Ezt nem kellett volna!

-         - Harry! Te sírsz? – csodálkozik Niall.

-         - Nem. Nem csak csili szósz ment a szemembe. Szerinted?! – kacag fel.

-         - Csili? Hol? – kérdezi Niall. Mikor meghallotta, hogy Harry csilit említett azonnal elkezdte keresni.

-          -Öhm…Niall….Nem akarok csalódást okozni, de….De nincs csilink.. –röhög egyet Laura.

-         - Ne már! –kiált fel szomorúan Niall. – Hát mindegy. Most az egyszer nem zavar.

Sokáig tartott a buli. Nagyon sokat táncoltak, énekeltek. Jól szórakoztak, míg hajnali 2 nem lett. Megjelentek a zsaruk.

-         - Elnézést! Laura Fodort keressük.

-         - Jó estét! Itt vagyok! Mi történt? – aggódik Laura.

-         - A nagynénje hívott fel minket, mert aggódott magáért, hogy nem ment haza. Azt hitte elrabolták vagy ilyesmi. Szóval most haza kell, hogy vigyük.

-         - Jajj, ne már! – fancsalodik el. – Nagyon sajnálom Harry. Még egyszer boldog szülinapot!

-         - Köszönöm. Holnap ráérsz?

-         - Nem tudom. Majd még hívlak vagy hívj. – ad végül egy puszit Harry arcára és beül a kocsiba.

-         - Szeretlek! – kiált még egyet Hazza.

-         - Én is! Szia! – miután Laura elment Harry elszomorodott. Végül megköszönte a bulit és hazament.00

 

 

10.fejezet

            

           * csing, csöng* csörög Laura telefonja. Harry volt az.

- Szia! Te tudod, hogy hány óra van?! Fel is kelhet Nancy néni.

        - Szia! Bocsi csak nem bírtam ki, hogy ne halljam a hangodat. Amúgy tényleg mi történt?

       -  Ááh, inkább hagyjuk.

       - Mondd már! Kérlek.

       - Szobafogságot kaptam. – mondja végül Laura szomorúan. – Nem mehetek sehova egy hónapon keresztül.

       - De így akkor nem tudunk találkozni. – szólal meg Harry letörve.

        - Tudom, és nagyon sajnálom. De majd remélem skypeolni tudunk.

        - Én is.

     - Bocsi Harry le kell, hogy tegyem úgy hallom jön valaki. Szia! – azzal Laura le is tette a telefont és bedugta a párnája alá.

          *Kopp, kopp*

       - Ki az? – kérdezi Laura aggódva.

       - Nyugi csak én vagyok. – szól be az ajtón Karla.

       - Húú… - nyugszik meg Lala.

       - Mi az? Kivel beszéltél? És hol voltál ilyen sokáig?

       - Egy buliban….És valami eszméletlenül rosszul vagyok.

       - Csak nem vagy beteg? – teszi Laura homlokára a kezét Karla.

        - Nem nyugi! Csak úgy volt, hogy ma megbeszéltem, hogy találkozok Harryvel mivelhogy ma volt a..

        - Vagyis tegnap…Már hajnali fél 4 van. – röhögcsél Karla.   

        - Jó akkor tegnap, hogy találkozunk. Én vártam rá a parkban, de nem jött, már mentem volna el mikor megláttam Harryt egy másik lánnyal. Ezért felhívtam Liamet, hogy át tudok – e menni beszélgetni vele erről. Mikor már náluk voltam Harry felhívott és elmondta, hogy az a lány Cara volt. Utána beszélgettünk a parkban és elvitt minket egy autóbusszal Lou egy buliba. Harry születésnapját ünnepeltük és nem tudom, hogy mikor megjelentek a rendőrök azzal, hogy Nancy néni halálra aggódja magát.

        - Na ne már! Ez…ez…erre nem tok semmit mondani. Mi az, hogy nem vittél el a buliba? – kérdezi felháborodva Karla, de közben jót röhög.

        - Isteneem!!! – röhög Laura is. – Ja, és most szobafogságban vagyok. –komolyodik el.

        - Mi?! Na erre már tényleg nem tok semmit se mondani. És hogy fogsz találkozni Harryvel? Meddig vagy szobafogságban?

       - 1hónapig.

        - Na ne! Hogy megyünk el vásárolni? De most tényleg? Mi lesz Harryvel.

       - Nem tudom. Nem tudom. És nem tudom.

       - Csak le ne nyúlja valaki Harryt.

       - Ilyet ne is mondj! A hideg ki ráz! De mondjuk azért remélem, hogy nem fogják.

       - Hékás! Csak te vagy szobafogságban. Én nem!

       - Most mire célzol?

       - Arra, hogy én szemmel tartom addig, amíg te itt nyüglődsz. – röhög egyet Karla.

        - Hát nem is tudom. Na jól van. De ha észrevesz vagy valami akkor ki leszel nyírva!       

        - Nyugi már! Vigyázok. Csak derítsd ki, hogy merre lesz vagy ilyesmi.

        - Oké! Remélem elmondja. Na de most már jó éjt! nagyon fáradt vagyok.

        - Szia! Jó éjt! – köszön el Karla is és már visszasettenkedik a szobájába.

          Másnap reggel Laura nagyon sokáig aludt. Mire felkelt Karla nem volt otthon. 

        - Jó reggelt Nancy néni! Karla hol van?

        - Reggelt?! Inkább délutánt. – röhögcsél. – Karla azt mondta elmegy vásárolni. Ja, és hogy vesz neked is valamit, hogy ne legyél olyan rosszul a szobafogság miatt.

        - Ja, értem. Kösz. – fejezte be Laura. Gyorsan felment a lépcsőn és bement a szobájába. Felhívta Karlát.

         - Szia! Hol vagy? És mit csinálsz?

          - Szia! Semmit. Na jó. Harryt figyelem. Most épp a stúdióban vannak. Képzeld el Harry egy szemhunyásnyit se aludt, és mikor mentek be úgy dölöngélt mint egy részeg. Tök vicces volt. De mondjuk azért sajnálom is….

         - Jó, köszi. Nem kértem részleteket.

        - Most meg mi bajod? Miért vagy ilyen bunkó?

        - Mi?! Nem vagyok bunkó!

         - Dehogynem sosem szoktál ilyen lenni.

         - Jó, mindegy hagyjuk. Most leteszem. Szia! –és már le is tette. Laura míg unatkozott elment lefürödni. Jó sokáig áztatta magát. Gondolkozott az eddigi megtörtént eseményekről. *Nem hiszem el, hogy találkoztunk az 1D-vel és Harry Styles -szal randizok. De vajon Zaynt hogy hozzam össze Dorinával? Hogy beszéljek Zaynnel, mert nem kedvel minket… Csak azt nem tudom, hogy miért…*- gondolkozik magában Laura. Mikor rájön, hogy már lassan másfél órája a fürdőkádban van, gyorsan kiszáll és felöltözik.

         - Megjöttem! – ordít lentről Nancy néni.

         - Oké! 

          - Laura gyere csak le!

         - Igen?! – kérdezi Laura unottan. – Mi az?!

        - Segíts kipakolni. Ja, meg még kitakarítjuk a kertet. – mosolyog Nancy néni.

        - Mi?! Ne már! Bőven elég az, hogy szobafogságban vagyok, de hogy még takarítsak is! Nancy néni, semmi kedvem nincs ehhez. Nem mint ha nem szeretnék segíteni, de ehhez most tényleg semmi kedvem.

        - Hát jól van. Akkor majd felhívom a kertészt. – mosolyog tovább.

         - Ez az! Köszönöm! – rohan fel Laura a szobájába. Bekapcsolta a laptopját és látja, hogy Dorina fent van skypeon. Egyből fel is hívta.

- Szia nővérkém!

         - Szia hugi! Mizujs? Hogy vagy? Mi van veled?

        - Semmise. Unalom, most meg szobafogságban vagyok. És veled mizujs?

        - Semmi. De mivan?! Szobafogság?! De eddig nem egyedül laktatok a házban?! Mesélj el mindent!

        - Mindegy, hagyjuk. Hosszú.

        - Nem baj! Van időnk. Nem de?

        - Hát jól van. – egyezik bele Laura. Elmesélt mindent szóról szóra. Dorinának tátva maradt a szája, hogy Laura és Harry járnak, meg hogy Zayn nem kedveli őket.

         - Laura! Laura! – kiált fel hirtelen Nancy néni.

         - Várj egy picit Dorci. Igen?!

         - El kell, hogy menjek! Majd este felé jövök!

         - Oké! Na itt vagyok, csak Nancy néni elment.

         - Oks. Amúgy el se hiszem, hogy szobafogságban vagy. Na, most kéne áthívnod Harryt.

         - Ááá, nem biztos a stúdióban vannak. Vagy a fiúkkal lóg valahol. – szomorkodik Laura. Hirtelen csöngetnek. – Várj!  Valaki csönget.

         - Okés. – Laura gyorsan lerohant a lépcsőn és kinyitotta az ajtót. Mikor meglátta, hogy Zayn van ott leesett az álla.

          - Zayn?! Te mit keresel itt?

           - Figyelj! Nem bírom már tovább hallgatni, hogy Harry rólad beszél meg minden. Ezért mikor már teljesen elegem lett belőle, gondoltam eljövök és bocsánatot kérek, hogy olyan bunkó voltam. Látom Harry nagyon szeret téged és ha ő teljes szívéből szeret, akkor nem szabad, hogy rosszba legyek veletek.

           - Ahha, értem. Én megbocsájtok és elhiszem, hogy nehéz megszeretni így valakit, mert tudom, hogy milyenek a rajongók. Vagyis csak el tudom képzelni. Ja, gyere be!

           - Óh, köszi. Karla?

           - Éppen megfigyeli….. – hirtelen elakad Laura szava, mert tudta, hogy nem mondhatja el Zaynnek, hogy Karla éppen Harryt tartja szemmel. – Éppen megfigyeli a pillangókat a parkban.

           - Ja, értem.

           - Feljössz? Nem akarom, hogy ha megjön Nancy néni meglássa, hogy van itt valaki.

           - Persze! Miért?

          - Mert szobafogságban vagyok.

          - Ja, a buli miatt?! Hallottam róla.

          - Harrytől igaz?

          - Igen! – röhög fel Zayn. Közben felmentek Laura szobájába.

         - Jajj, Zayn! Épp a nővéremmel skypeolok. Dorina ő itt Zayn, Zayn ő itt Dorina.

         - Szia Zayn!

         -Szia! – köszön vissza udvariasan. Mikor meglátja Dorinát a kamerában eláll a lélegzete. Egyből bele szeretett.

 

 

 11.fejezet

 

 - Hogy vagy? – kérdezi Dorina Zayntől. De Zayn nem válaszol csak tátott szájjal néz. – Zayn? Zayn jól vagy?

- Mi? Igen? Tessék? Mit mondtál? – kérdezi Zayn.

- Hogy vagy?

- Jól köszi. És te?

- Jól köszi. – mosolyog Dorina. Zayn megint elbambul.

- Zayn?

- Bocsi, csak elvesztem a gyönyörűségedben. Úristen! Ezt most hangosan mondtam?!

- Igen bizony! – kuncog Laura. Dorina úgy elpirult, hogy még a kamerán keresztül is lehetett látni. – Na beszélgessetek csak! Én addig felhívom Karlát.

- Oké! –válaszolt Zayn és Dorina.

- Szia Karla! Na, hogy állsz?

- Szia! Sehogy! Fogalmam sincs, hogy hol van. Te tudsz vmit?

- Ne már! – fancsalodik el Laura. – Ja, igen! Képzeld Zayn átjött bocsánatot kérni és most skypeol Dorinával. Szerintem pár perc és járni fognak. – kuncog.

- Kajak? Na ne! Ezt nem tudom elhinni.

- Amúgy merre jársz? Itt vagyok a saroknál, tudod a buszmegálló közelében.

- Ahha, biztos.

- Úristen! Gyorsan küldd el Zaynt! Most fordult be az utcába Nancy néni!

- Ne! Oké! Köszi, puszi! – és már Laura le is tette. – Zayn! Zayn! – üvölt. – Gyorsan haza kell menned! Mindjárt itthon van Nancy néni!

- Oké! Dorina akkor majd beszélünk! Szia!

- Igen! Majd beszéltek, de most gyere! – húzza el a gép elől Laura. – Ne! Ne a bejárati ajtón menj! Hanem a hátsón! Gyorsan menj! Majd még beszélünk! Sziaa! És bocsi!

- Oké! Szia! – rohant ki Zayn az ajtón.

- Megjöttem!

- Óh, szia Nancy néni! – liheg Laura.

- Te meg mit csinálsz itt az ajtónál? Csak nem akarsz elmenni?

- Nem dehogy! Úgy sem tudnék sehova menni. Csak üdítőért jöttem le.

- De a konyha a másik oldalon van. – gyanakszik Nancy néni.

-Iiiigen, de mikor megláttam, hogy jössz, gondoltam ide rohanok az ajtóhoz. – mosolyog Laura.

- Hát oké.

- Na jó, most fel megyek a szobámba. – és Laura már rohant is fel az emeletre.

- Dorina ugye nem baj, ha most leteszlek?

- Nem, dehogy. Akkor majd beszélünk! Szia!

- Oks. Puszi. – Laura miután letette, megérkezett Karla is. Gyorsan felrohant Laurához.

- Szia! Na mi volt? Ugye nem buktatok le?

- Szia! Nem. Hála az égnek!

- Akkor jó. És tényleg tetszik Zaynnek Dorina?

- Igen. De szerintem olyan cukik lennének együtt. – mosolyog Laura.

- Ja, szerintem is. Na szerintem menjünk enni. Én már nagyon éhes vagyok! Te nem?

- De én is. – nevet fel Laura.

- Most mi az? – röhög Karla is.

- Semmi, menjünk enni. – ekkor megcsörren Laura telefonja. Harry volt az. Laura fél óráig beszélgetett a fiúval. De megjelent Nancy néni és elvette Laura telefonját, mert azt hitte, hogy az unokahúga tervez valamit.

- Nem kapod vissza a mobilod addig, amíg szobafogságban vagy. – Laura elszomorodik leül az ágyára.